Új fonott tárgyak tervezéséhez készíthetünk papírmodellt. Vegyük például ezt a méhsejt mintázatot! Először kinyomtatjuk, hogy felrajzolhassuk rá a szabásmintát. A szerkesztésnél két dologra kell figyelni:
1. A lapok csúcsai mindig csomópontok közepére essenek.
2. Akkora szeletet vágjunk ki, hogy az összeillesztés után a mintázat folyamatos legyen.
A méhsejtrács esetében kétféle csomópont is van. A „B” ahol három szál találkozik, és az „A” a sejtek közepén. Bármerre is indulnak az élek az a fontos, hogy a „B”-ben 120, az „A”-ban 60 fok, vagy többszöröse legyen a kivágott rész. (Persze a papírmodell esetében a ragasztásnak hagyhatunk az egyik oldalon egy kis sávot.)
Érdekesség, hogy elég csak egy 120, vagy 60 fokos felület egy csomópontban. Ez az egy szög is kúppá hajlítható. Jó hegyes tüske fonható belőle. Másik furcsaság, hogy nem csak kivágni, hanem beilleszteni is lehet ekkora szeleteket, így 360 foknál több is lehet egy csúcsban, ilyenkor hullámzó, cik-cak felület keletkezik.
Jól bele lehet bonyolódni a furcsa alakú tárgyak modellezésébe, ezért egyszerűbb, ha a szabályos testekből indulunk ki. Például a gyönyörű ikozaéder, ami 20 egyenlő oldalú háromszögből áll, kiváló lesz. Hiszen csak egyenlő oldalú háromszögeket kell keresnünk, és ahányat találunk annyiféle ikozaédert fonhatunk.
A méhsejt lapon számtalan egyenlő oldalú háromszög jelölhető ki, aminek a csúcsai csomópontokba esnek, nekünk most csak azok a jók amik csak a sejtek közepére mutatnak, hiszen minden ikozaéder csomópontban öt háromszögletű lapka fog találkozni.
Ezekből (az ábrán pirossal jelölt) háromszögekből is van elég, pontosabban végtelen ilyen van. Tehát csak a türelmünk és az anyag teherbíró képessége szab határt annak, hogy mekkora ikozaédert építünk.
A kiválasztott háromszöggel megrajzolhatjuk az ikozaéder szabásmintáját.
Ha lúd, legyen kövér. Vagyis, ha már kiismertük a szabásminta-készítés titkait, akár egy ilyen látványos, két méhsejtrács elforgatásából adódó szabásmintával is dolgozhatunk. Amiből már igazi extrém tárgynak tűnik egy ikozaéder.
Talán észrevettétek, hogy itt a fekete szálak távolsága egyenletes, míg a fehérek távolsága ritmikusan változik.
Ugyanennek a fonásnak a háromszínű változatán azonban már három, teljesen azonos derékszögű mintázatot látunk elforgatva. Csak ennél nem 60, hanem 90 fok lesz a tárgyalkotáshoz használható szög, tehát kockát, vagy tetraédert fonhatunk három színből, ilyen mintázattal.
