A szalagfonás egy kézműves eljárás, mellyel lapos szálakból térbeli alakzatok is készíthetők. A fonott tárgyak titka, hogy mintázata olyan mintha pontosan egy képzeletbeli kristályformára illeszkedne. Minden fonott tárgyban ott rejtőzik egy-egy ilyen láthatatlan test. Néhány tárgyon bemutatom melyikben milyen.

A kristályok rendkívül szabályos, szimmetrikus alakzatok, felületüket lapok határolják. Általában egy, két, vagy háromféle ismétlődő lapocska ami rendszerint 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12 szögű. Épp erre van szükségünk, hisz ismétlődő fonott mintázatokból pont ilyenek építhetők.

Szalagfonás lelke a csomópont. A csomópont az a hely ahol legalább három, különböző szögben futó szalag egy ponton összeér. Tulajdonképpen fonásról akkor beszélhetünk, ha egy ilyen csomópontot ellentétes irányú csomópontok vesznek körül, vagyis az adott szálat a többi mindkét irányból rögzíti.

Irányok

A csomópontnak mindig van iránya. Ez alatt azt értem, hogy ha egy találkozási pont körül elindulok az óramutató járásának megfelelően a következő szálba beleütközöm, „plusz” vagy le kell rá lépnem „mínusz” (mintegy képzeletbeli csigalépcső fokain) fel, vagy lefelé kell haladnom.

Két érdekesség ami a forgásiránynak köszönhető:

Tükörképek

1. Minden fonott tárgyból kétfélét lehet csinálni. A két tárgy látszólag teljesen megegyezik, ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy egymás tükörképei, ami abban nyilvánul meg hogy minden csomópontjuk pont ellentétes irányú.

2. Egy fonott felület csomópontja nem változtat irányt ha a túloldalról nézzük. Tehát ha kívülről nézzük vagy belekukkantunk egy résen, mindig ugyan azt az irányt fogjuk látni és nem a tükörképét. Ennek az az oka, hogy a fonott felület nem egy síklap, hanem összetett térbeli alakzat.

Egy tárgyon belül az azonos helyzetben lévő (pl. a lapok közepén elhelyezkedő) csomópontok mindig azonos irányúak.

A csomópont lehet zárt vagy áttört, mint egy csukott vagy nyitott blende, esetleg örvénylő szem. Sőt minden fonásnak lehet zárt vagy áttört csomópontokból álló változata.

Szalagfonás

A szálak és csomópontok alkotta mintázatokból kell a képzeletbeli kristályformánkat felépíteni. Jellemzően a lapocskák csúcsaiba mindig csomópont középpontok kerülnek.

A mintázatok külön világok, egymással nem vegyíthetőek, viszont mindegyikből egész tárgycsaládok származtathatóak.

Alakzatok